Erdély és Székelyföld ábrázolásai

Kutatásainkhoz a fegyverek tekintetében a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteménye, s az 1536-os marosvásárhelyi országgyűlés rendelete adott alapot. Ebben ugyanis részletesen kifejtik, hogy a különböző társadalmi rétegből származó székely harcosok mivel kell, hogy megjelenjenek a lustrákon. A Székelyföldön fellelt régészeti leletek, kályhacsempék és a középkori falképek alapján mind a nyugati (vértek, kétélű hosszúkardok, pajzsformák), mind a keleti jellegű (íjtípusok, kúpos sisakformák, „kun” buzogányok) fegyverzettípust használhatták.

Az erdélyi magyar nemesség, székely primorok és lófők nehézvértezetet, sodronyvértet, sisakot kellett kiállítsanak, ezt bizonyítják a nagy mennyiségben talált kályhacsempék ábrázolásai, de az országgyűlési rendeletek is. A másfélkezes kardok nagy leletszámát figyelembe véve a XIV-XV. századi székely lófők és primorok (előkelők) egyik alapfegyverzetének számít.

A székelyföldi falfreskók ábrázolásai és erődtemplomaink lőállásainak paraméterei alapján rekonstruáljuk a tradicionális íj és íjászat alapjait. Az íjászatban sajátos keleti, ún. félholdas oldástechnikát és ún. szívlövéses (mellkashoz húzott ideg) feszítési technikát alkalmazhatott a székelység. Többek között az íjak méretéről folynak még tudományos viták. Sófalvi András doktori disszertációja alapján lehetségesnek tartjuk a hagyományos magyar reflexíjtól való méretbeli eltérést. Egy kisebb íj az erődtemplomok és várak védhetőségénél előnyt jelenthetett a harcászatban.

A falfreskók emellett segítséget nyújthatnak a középkori székely hadi öltözék megalkotásában. Rendkívül elterjedtek vidékünkön a Szent-László legenda ábrázolásai, melyek a lovagkirály és a leányrabló kun viaskodását ábrázolják. A kun vitézek öltözéke a freskókon hasonlatos lehetett a székelyekéhez, hiszen a helyi freskókészítő mestereknek a székelyek viselete szolgálhatott mintául. A szakértők szerint is az ún. kun divat elterjed az egész Magyar Királyságban, a székelyek keleties köntöst (kaftánt) viseltek a középkorban.

A Képes Krónikában maradt fenn székely harcos hitelesnek tekintett ábrázolása, ahol vörös kaftánban, szablyával láthatjuk a székelyek küldöttét, Nagy Lajos király mellett balkéz felől. A középkori falfreskók tanúsága szerint eleink vászonvértet is viseltek. Az európai hadtörténeti írások gambesonnak, a hazai viselettörténeti kutatások bambusiumnak, illetve joppe-nak nevezik. Kipárnázza a testet és védi a zúzófegyverek hatásaitól. A bőrpáncél lehetett még a korabeli közrendű székelyek legelterjedtebb páncéltípusa, hiszen nagyállattartók (marha, ló) révén rengeteg alapanyaggal rendelkeztek. Ugyanakkor hatékonyabb fegyverként kétélű másfélkezes kardokat használtak.

PDF Letöltés:
Sashalmi-Fekete Tamás - Keleti típusú viseletek a 14–16. században