Üdvözöllek kedves látogató!
Az Arany Griff Rend
Rendünk Székelyudvarhely városában működik, 2012. október 1-én indultak el rendszeres edzéseink. Tradicionális középkori székely, magyar és európai harcművészettel foglalkozunk. Vezetőnk Sashalmi-Fekete Tamás történész. Az Arany Griff Rend az első erdélyi, székely középkori hagyományőrző szervezet, mely hiteles történelmi források, helyi régészeti leletek alapján és a helyi hagyományokra épülve valósítja meg a középkor had-, és harcművészetét. Rekonstruáljuk a XIV-XV. századi székely harcosok fegyverzetét, ruházatát, harcászatát. 2013-tól tevékenységünk kibővült a történelmi táncokkal, kísérleti régészettel és alternatív oktatással. 2018 áprilisától céget alapítottunk Historical Transylvania Kft. néven és élményturisztikai programok szervezésébe kezdtünk.
A fegyverek tekintetében a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteménye, s az 1536-os marosvásárhelyi országgyűlés rendelete adott alapot. Ebben ugyanis részletesen kifejtik, hogy a különböző társadalmi rétegből származó székely harcosok mivel kell, hogy megjelenjenek a lustrákon. A Székelyföldön fellelt régészeti leletek és a középkori falképek alapján mind a nyugati (vértek, kétélű hosszúkardok, pajzsformák), mind a keleti jellegű (íjtípusok, kúpos sisakformák, „kun” buzogányok) fegyverzettípust használhatták.
A székelyföldi falfreskók ábrázolásai és erődtemplomaink lőállásainak paraméterei alapján rekonstruáljuk a tradicionális íj és íjászat alapjait. Az íjászatban sajátos keleti, ún. félholdas oldástechnikát és ún. szívlövéses (mellkashoz húzott ideg) feszítési technikát alkalmazhatott a székelység. Többek között az íjak méretéről folynak még tudományos viták. Sófalvi András doktori disszertációja alapján lehetségesnek tartjuk a hagyományos magyar reflexíjtól való méretbeli eltérést. Egy kisebb íj az erődtemplomok és várak védhetőségénél előnyt jelenthetett a harcászatban.
A falfreskók emellett segítséget nyújthatnak a középkori székely hadi öltözék megalkotásában. Rendkívül elterjedtek vidékünkön a Szent-László legenda ábrázolásai, melyek a lovagkirály és a leányrabló kun viaskodását ábrázolják. A kun vitézek öltözéke a freskókon hasonlatos lehetett a székelyekéhez, hiszen a helyi freskókészítő mestereknek a székelyek viselete szolgálhatott mintául. A szakértők szerint is az ún. kun divat elterjed az egész Magyar Királyságban, a székelyek keleties köntöst (kaftánt) viseltek a középkorban.
A régi középkori székely szokásokat elevenítjük fel rendünkben. Mikor a középkorban csatába ment a székely, imádkozott, felkészült lelkileg-testileg és fegyverzetét is megfelelően előkészítette. A templomajtónál Isten áldását kérve kardját kifente, a hegyormokon tűzhalmokat gyújtottak, s száldobokkal, dobokkal, szarukürtökkel hívták hadba a harcosokat, amint azt Antonio Bonfini és Verancsics Antal XVI. századi történetíró is említik. Csapatunk a XV. századi székely címeres zászlót használja.